Az alábbiakban az általam fontosabbnak tartott jogterületekről, jogintézményekről olvashatnak röviden.

 

Adásvételi szerződés: az árucsere-forgalom alapszerződése, tárgya lehet ingó dolog vagy ingatlan dolog, illetve jogosultság lehet, amennyiben az forgalomképes.

Ajándékozási szerződés: egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Az ingyenesség ellenére ez egy kétoldalú jogügylet  létrejöttéhez a szerződő felek egybehangzó akaratnyilatkozat kell.

Alávetésen alapuló illetékesség polgári ügyben a felek közös akaratán alapuló illetékesség. Az Alávetésen alapuló illetékesség révén tehát megnő a felperes választási lehetősége a különféle bíróságok között.

Albérlet esetén a dolog bérlője más személlyel köt szerződést a dolog vagy annak egy része használatára és ezért díjfizetésre köteles. Legtöbbször lakás és helyiség esetén használják. A bérlő a lakást a lakásbérleti szerződés szerint vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiséget, illetve annak egy részét a bérbeadó hozzájárulásával Albérletbe adhatja.

Alkotmánybíróság: Az alkotmánybíráskodás funkcióinak ellátására szervezett független testület. A magyar Alkotmánybíróság az 1989. évi XXXII. tv. alapján, 1990. jan. 1-jén kezdte meg működését. Hatásköre kiterjed a nemzetközi szerződések és a belső jog harmóniájának vizsgálatára is. Feladatai közé tartozik az alapjogok megsértése miatti alkotmányjogi panasz elbírálása, ez azonban csak akkor nyújtható be, ha a jogsérelem alkotmányellenes jogszabály alkalmazása miatt következett be. Jelenleg az alkotmánybíróságot a 2011. évi CLI. törvény szabályozza.

Apasági vélelem: A vélelem sajátos csoportja, amely a gyermek apjának megállapításához kapcsolódik. 1. Az ún. alapvélelem az anya férjére vonatkozik. 2. Ha az anya a vélelmezett fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt időben egyáltalán nem élt házasságban, de ezen időszak legalább egy része alatt a közjegyző által vezetett élettársi nyilatkozatok nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban (élettársi viszony) élt egy férfival, ezt a férfit kell a gyermek apjának tekinteni.
3. Apaság elismerésén alapuló Apasági vélelem kétféle lehet: a teljes hatályú apai elismerés és az anyával való utólagos házasságkötés során történő elismerés.  4. Az apaság bírósági megállapítására akkor kerülhet sor, ha az apaság sem az anya házassági köteléke, sem az apai elismerés egyik fajtája alapján sem állapítható meg. 5. Az Apasági vélelem lehetséges az anyával folytatott mesterséges megtermékenyítésben.

Ági öröklés: a magyar öröklési jog sajátos intézménye; alapgondolata a felmenők valamelyikétől származó vagyonnak (ági vagyon) leszármazó örökösök hiányában a felmenő és oldalági örökösök között való megosztása.

Általános kártérítés: ha a kár mértéke pontosan nem állapítható meg, de a kár bekövetkezéséhez nem fér kétség, a bíróság (bíróságok) a kár nagyságát becsléssel állapítja meg.

élettárs: A házasságkötés nélküli tartós együttélés a párkapcsolatok egyre inkább terjedő és elismert formája. Élettársnak minősül két, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy. Az Élettársi viszony nem csupán egy férfi és egy nő ilyen együttélése esetén lehetséges, hanem azonos nemű személyek között is (bejegyzett élettárs).

Betéti társaság: A Betéti társaság (bt.) olyan gazdasági társaság, amelynek mögöttes jogterületét a közkereseti társaság szabályai képezik. A Betéti társaság tagjainak felelősségi helyzete eltérő. A beltag(ok) - ha a Betéti társaság a kötelezettségeiért nem tud(nak) helytállni - a Betéti társaság tartozásaiért korlátlanul és egyetemlegesen felel(nek) a kültag(ok) azonban a Betéti társaság hitelezőivel szemben egyáltalán nem felel (nek), és a Betéti társasággal szemben is csak betétje (betétjük) szolgáltatására köteles(ek).

bérleti szerződés: A bérbeadó nem csak a tulajdonos lehet (tulajdonjog), hanem az is, aki bérbeadásra jogosult, pl. a haszonélvező (haszonélvezet). A bérlő fő kötelezettsége a használat ellenértékének megfizetése ( ellenszolgáltatás). A bér mértékében a felek szabadon állapodhatnak meg (szabad bér).

Birtokvédelem: a polgári jog alapján a birtokhoz kapcsolódik, célja: megakadályozni a mindenkori birtokállapot jogalap nélkül történő megváltoztatását (birtoklás jogalap nélkül) vagy megzavarását.

Bírósági végrehajtás: a polgári ügy önálló szakasza, amelyre szabályként akkor kerülhet sor, ha a végrehajtó határozatot polgári ügyben hozták, és az adós a marasztalásnak a megadott határidőig önként nem tesz eleget.

Büntetőeljárási jog: a széles értelemben felfogott büntetőjog körében elhelyezkedő jogág, amely szorosan kapcsolódik a büntetőjoghoz és a büntetés-végrehajtási joghoz. A büntetőjog szabályainak alkalmazása csakis a büntetőeljárásban lehetséges, és csak a büntetőeljárásban megállapított büntetőjogi szankciók (büntetések, intézkedések) hajthatók végre.

Büntetőjog: tágabb értelemben a legsúlyosabb állami szankció alkalmazására vonatkozó szabályok összessége. Szűkebb értelemben, külön jelző nélkül a Büntetőjog az anyagi Büntetőjogot (anyagi jog) jelenti, amely azokat a jogi normákat jogszabályokat foglalja magába, amelyek az emberi magatartások bűncselekménnyé nyilvánításáról és büntetéséről rendelkeznek.

Bűncselekmény: a büntetőjog központi kategóriája. A nullum crimen sine lege (praevia) elvvel összhangban a büntető törvénykönyvek általában a Bűncselekmény fogalmának egyik ismérveként jelenítik meg, hogy a cselekményt a törvény büntetni rendeli. A Magyarországon leginkább elfogadott (német eredetű) meghatározás a cselekmény mellett a tényállásszerűség, a jogellenesség és a bűnösség elemét tartalmazza.

Cég: a gazdasági életben azt a gazdálkodó szervezetet (különösen pedig a gazdasági társaságot) jelenti, amelynek cégneve van. A szűkebb jogi értelmezés szerint a Cég a gazdálkodó szervezetnek azt a cégnevét jelenti, amely alatt jogokat szerezhet, illetve kötelezettségeket vállalhat.

Cégjegyzék: közhiteles nyilvántartás, amely a jogszabályban meghatározott cégekre vonatkozó, jogszabályban meghatározott jogokat, tényeket, adatokat és ezek változásait tartalmazza. A Cégjegyzék fő feladata a kereskedelmi élet biztonságának szolgálata.

Cégjog: tágabb értelemben a cégekre vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezések összessége.

Családjog: a jogi szabályozást igénylő családi személyi és vagyoni viszonyokat rendező jogág. A Családjog két fő része: a házassági jog és a gyermekek Családjogi jogai, ideértve családi jogállásukat, a szülő-gyermek kapcsolat jogi kérdéseit (szülői jogok és kötelességek), a gyermekek jogait szülők hiányában vagy akkor, ha a szülők alkalmatlanok a szülői jogok gyakorlására. A Családjog emellett szabályozza a más rokoni kapcsolatokhoz fűződő joghatásokat és a gyámság intézményét is.

 

Csereszerződés:  polgári jogi szerződési típus, amely minden árumozgás ősét, minden áruforgalom eredeti alapügyletét, a cserét szabályozza.  A szolgáltatott dolgok tulajdonjogát a felek kölcsönösen egymásra ruházzák.

Csődeljárás: a tartozásait kifizetni nem tudó adós ellen alkalmazott egyetemes végrehajtási jellegű eljárási forma. A Csődeljárás megindításának pillanatában az adós összes tartozása lejárttá válik, ily módon a hitelezői igények teljes vagy részleges kielégítésére azonos időpontban nyílik mód.

Dologi jog: legáltalánosabb értelemben a vagyoni berendezkedés joga. Közelebbről a polgári jog, azon belül a vagyonjog alapvető része, amely a személyek számára abszolút jogok keretében közvetlen uralmat biztosít a rendelkezésre álló vagyoni értékű javak felett.

 

Elbirtoklás: A tulajdonszerzés a megszerezni kívánt dolog törvényben meghatározott ideig tartó folyamatos birtoklása eredményeként történik meg. Az Elbirtoklás a polgári jogban eredeti tulajdonszerzési mód. Elbirtokló bárki lehet, aki sajátjaként birtokolni képes, és az adott dologra vonatkozóan tulajdonszerzési képességgel rendelkezik.

Elévülés: az idő múlásának hatása valamely jog, kötelezettség vagy igény érvényesíthetőségének, kikényszeríthetőségének vagy létezésének megszűnésére. Az Elévülési idő igénytípusonként eltérhet.

Tartási szerződés: polgári jogi szerződés, amelynek alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. A Tartási szerződés érvényességét jogszabály hatósági jóváhagyáshoz kötheti, a tartási jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető. A kötelezett mindazt köteles szolgáltatni a jogosultnak, ami a megfelelő ellátásához szükséges (szolgáltatás).

Emberi Jogok Európai Bírósága: nemzetközi bírói fórum (nemzetközi bíróságok), amelyet az Európa Tanács államai az Emberi jogok európai egyezményében vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából 1959-ben hoztak létre. Bíráinak száma megegyezik a Európa Tanács tagállamainak számával. Az Emberi Jogok Európai Bírósága tagjait a tagállamok javaslata alapján 6 évre az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választja meg, a bírák újraválaszthatók. Az Emberi Jogok Európai Bírósága elnökét és alelnökét 3 évre választják, mindkettő újraválasztható.

Engedményezés: a polgári jogban a kötelem alanyaiban beállott olyan változás, amikor a kötelem jogosultjának pozíciójába új jogalany lép (polgári jogi jogalanyiság). Az Engedményezés esetében csak a külön-külön megnevezett jogok és kötelezettségek szállnak át az eredeti jogosultról a jogutódra (jogutódlás).

 

Fizetési meghagyás: a polgári per helyett alkalmazott nemperes eljárás. A  közjegyző a jogosult egyoldalú kérelmére a kötelezettet - anélkül, hogy őt meghallgatná - a követelés teljesítésére szólítja fel. Fizetési meghagyást csak lejárt pénzkövetelések behajtása végett lehet kérni. A kötelezett a Fizetési meghagyással szemben ellentmondással élhet, s ebben az esetben a Fizetési meghagyásos eljárás a bíróság előtt folyó polgári perré alakul át. FMH-t 3 millió forint követelés alatt kötelező igénybevenni.

Életjáradéki szerződés: polgári jogi szerződés, amely szerkezetében és funkciójában nagymértékben hasonlít a tartási szerződéshez. Mindkettőnek az a célja, hogy biztosítsa az egyik szerződő fél anyagi ellátását, létfenntartását. Amíg azonban ez a tartási szerződésnél természetben történik, addig az Életjáradéki szerződésnél ebből a célból a kötelezett meghatározott időszakonként visszatérően vagy bizonyos pénzösszeget szolgáltat, vagy a jogosult ellátására szükséges terménymennyiséget, élelmiszert, gabonát, tűzifát stb. (szolgáltatás).

Fellebbezés: Nem jogerős bírósági, vagy más hatóságok által meghozott határozatok elleni rendes jogorvoslat. A Fellebbezésnek az első fokú határozat (büntetőügyekben kivételesen a másodfokú), ítéletek ellen korlátlanul, végzések ellen a törvényben írt kivételekkel lehetséges.

 

Gyermektartás:  Az együttélő szülők természetben tartják el a gyermeket, amennyiben a szülők külön élnek, a gyermekkel együttélő szülő természetbeni, a különélő szülő pénzben teljesíti a tartást. A nagykorú gyermek csak akkor jogosult a tartásra, ha munkaképtelen, valamint ha a tanulmányokat folytat.

Hagyatéki eljárás: az az eljárás, amelynek célja, hogy közhitelesen tanúsítsa az örökös örökösi minőségét, és közhitelesen átadja az örökösnek a hagyatékot. A Hagyatéki eljárás a magyar jogban közjegyzői eljárás (egyes jogokban külön hagyatéki bíróságok eljárása), amelyre a nemperes eljárás szabályai megfelelően alkalmazandók. A Hagyatéki eljárásnak a közjegyző előtt folyó eljárást megelőző szerves része a hagyatéki leltár felvétele.

 

Házasság felbontása: A Házasság felbontása csak erre irányuló bírói eljárásban, bontóperben (polgári per) történhet. Nem közös megegyezésen alapuló bontóperben a bíróságnak a bontáshoz vezető okokat is vizsgálnia kell, és különösen a járulékos kérdések rendezése során, akár a házastársak megegyezésével szemben is, figyelemmel kell lennie a kiskorú gyermek érdekeire.

Házastársi tartás: az elvált és a különélő házastársat megillető tartás. Feltétele a tartásra jogosult oldaláról, hogy a tartásra önhibáján kívül rászorult legyen és arra ne legyen érdemtelen; a tartásra kötelezett oldalán, hogy annak nyújtására saját tartásának veszélyeztetése nélkül képes legyen. A Házastársi tartás nyújtására való képességnél azonban figyelembe kell venni, hogy a gyermeknek járó tartás (gyermektartás) a Házastársi tartást megelőzi.

 

Keresetlevél: a kereseti jog érvényesítéséhez szükséges, a bírósághoz (bíróságok) szabályszerűen benyújtott irat. A Keresetlevél a felperes (fél) írásbeli beadványa, amely a kereseti kérelmet és a polgári per megindításához szükséges egyéb adatokat tartalmazza.

 

A Korlátolt felelősségű társaság (kft.) előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A tag kizárólag a Korlátolt felelősségű társaság (kft.)nak köteles törzsbetétének szolgáltatására, illetve egyéb esetleges - a társasági szerződésben (társasági jog) vállalt - kötelezettségeinek (pótbefizetés, mellékszolgáltatás stb.) teljesítésére.

Kötelesrész: a hagyatéknak az a része, amely az örökösöket akár az örökhagyó ellentétes tartalmú végrendelete (végintézkedésen alapuló öröklés) ellenére is megilleti. A Kötelesrész alapgondolata, hogy az örökhagyó legközelebbi hozzátartozói, amennyiben a törvényes öröklés rendjén örökösök lennének, ne legyenek teljes mértékben kizárhatók az örökhagyó utáni öröklésből.

Közigazgatási perek: a közigazgatási szervek (közigazgatás helyi szervei, közigazgatás központi szervei), az önkormányzatok határozatainak bírósági felülvizsgálata. A per felperese a határozatot sérelmesnek tartó polgár vagy gazdasági társaság, alperese pedig a döntést hozó államigazgatási szerv vagy önkormányzat.

 

Munkajog: a polgári jogból egyes jogrendszereknél csak részben, másoknál viszont teljes mértékben kivált olyan szakjoganyag (jogág), amely a munkavégzéssel kapcsolatos foglalkoztatási viszonyokat szabályozza egyfelől a munkáltató és a munkavállaló, másfelől a munkáltatói és a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, az ún. "koalíciós partnerek" egymás közötti kapcsolatát érintően. 

 

Munkaszerződés: a munkáltató és a munkavállaló között díj ellenében való munkavégzésre irányuló megállapodás. A Munkaszerződést mindig írásba kell foglalni.

Munkaviszony: általánosan tipikus formája szerint a munkáltató széles körű utasítási jogkörével és a munkavállaló ebből eredő függőségével (alárendeltségével) járó, a munkavállaló munkaerejének díjazás ellenében (munkabér), meghatározott munkakörben és munkahelyen a munkáltató rendelkezésére bocsátására irányuló, a felek közötti munkaszerződéssel létrejött jogviszony.

Nem vagyoni kár: a személyiséghez fűződő jogok (személyiségi jogok) sérelmére elkövetett felróható és jogellenes magatartások következtében előálló kártérítési felelősség. A Nem vagyoni kár esetében a károkozás eredményeként a személyhez fűződő jogok szenvednek csorbát. Az új Ptk. szerinti megnevezése sérelemdíj.

 

Öröklés: az örökhagyó vagyonában való jogutódlást. Az Öröklési jogi jogutódlás két fő formája az egyetemes jogutódlás (universalis successio) és a különös jogutódlás (singularis successio). Szűkebb értelemben csak az örökhagyó vagyonában való egyetemes jogutódlást tekintik Öröklésnek. Egyetemes jogutódlás esetén az örökhagyó vagyona mint egész száll az örökösre, ami azonban nem zárja ki, hogy a hagyaték mint egész több örökösre szálljon.

Öröklési szerződés: a végintézkedés (végintézkedésen alapuló öröklés) kivételes formája, amellyel az örökhagyó hagyatékáról vagy annak valamely részéről szerződéssel rendelkezik.

Örökség visszautasítása: az öröklésből való kiesés (kiesés az öröklésből) egyik esete. Az ipso jure öröklés elvéből folyik, hogy az az örökös, aki nem kíván örökössé válni, visszautasíthatja az örökséget. Az Örökség visszautasításara az öröklés megnyílása után kerülhet sor, szemben az öröklésről való lemondással, nem lehet részleges, és nem lehet meghatározott személy javára szóló.

 

Polgári per: a polgári eljárásnak a peren kívüli eljárás mellett az egyik legjelentősebb típusa (per). A Polgári per jogi természete szerint közjogi karakterű, minthogy részben az állam bírósága szervezi meg, és dönti el anyagi jogerőhatásra alkalmas határozattal (főszabályként: ítélettel).

Részvénytársaság: a nagyvállalatokra (vállalat) modellezett gazdasági társasági forma, a legtipikusabb tőkeegyesülés. Testületi jellegű jogi személy, nem társasági szerződéssel, hanem alapító okirat, illetve alapszabály elfogadásával keletkezik.

 

Személyiségi jogok: a jogalanyokat megillető közvetlenül személyes entitásukhoz tapadó, egészükben, illetve egyes nevesített esetekben külön védelemmel is ellátott alapjogok. Olyan értékeket és jog által védett érdekeket vesznek oltalmukba, amelyek az egyénben magában rejlenek, és amelyek esetleg egyaránt megilletik a természetes személyeket, továbbá a jogi személyeket, valamint a polgári jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyokat is.

Társasági jog: a polgári jognak az a területe, amely a gazdasági társaságok létesítésével, szervezetével, működésével és megszűnésével kapcsolatban a társasági tagok egymás közötti, valamint a tagok és a társaság, illetve a tagok és kívülállók között keletkező viszonyokat szabályozza.

Társasháztulajdon: a közös tulajdon sajátos alakzata, olyan épület tulajdonjoga, amelyben összekapcsolódik az egyes lakások egyéni tulajdona és az épület egyéb részeinek közös tulajdona. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész a külön tulajdonba tartozó lakás (helyiség) alkotórészét képezi, jogilag azzal együtt minősül egy önálló ingatlannak, és mint ilyet kell az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetni.

 

Végrendelet: a végintézkedés egyik formája, a magyar jogban a végintézkedés általános formája (végintézkedésen alapuló öröklés). A Végrendelet fajait általában alakiságaik szerint szokás megkülönböztetni.

 

Végrehajtási eljárás: peren kívüli eljárás, amellyel az erre rendelt szerv (bírósági végrehajtó) a közigazgatási, a polgári peres, illetve a peren kívüli eljárásban hozott határozatban kimondott kötelezettségnek, valamint a büntetőügyben hozott vagyoni kötelezettséget megállapító határozatnak érvényt szerez. A Végrehajtási eljárás lényege, hogy a végrehajtó okiratba foglalt követelések érvényesítéséhez az állam akár karhatalmat is biztosít.

 

(Forrás: új jogtár - lexikon)