Képviselet polgári-, közigazgatási-, munkaügyi-, végrehajtási perekben

Vállalom ügyfelem képviseletét meghatalmazott, pártfogó, jogi segítő ügyvédként polgári, közigazgatási, munkaügyi, és végrehajtási perekben egyaránt. A polgári per tárgyalása első fokon az új Pp. szerint alapesetben a Törvényszék, kivételes esetben pl.: személyi állapotot érintő perek (válás, válóper, szülői felügyelettel kapcsolatos perek stb., a Járásbíróság hatáskörébe tartozik. Másodfokon a Törvényszék, vagy az Ítélőtáblának van hatásköre, kivételes esetekben a Kúriának. Felülvizsgálat esetén a Kúria jár el. Perújításnál pedig a korábbi elsőfokú bíróság kizárólagosan illetékes. Ebbe a témakörbe tartoznak a teljesség igényén nélkül a következő perek: kártérítési perek, (felelősség szerződésen kívül okozott kárért, szerződésszegésből eredő kár), dologi jogi perek (tulajdonjogi perek, elbirtoklás, közös tulajdon megszüntetés, szomszédjog, birtokháborítás megszüntetése, telki szolgalom, ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos perek), szerződés érvénytelensége, hibás teljesítés, fedezetelvonó szerződés hatálytalansága. Vállalom ügyfeleim képviseletét biztosítókkal (biztosító társaságokkal), egészségügyi intézményekkel (kórház, magánrendelések, sebészet) szembeni kártérítési perekben is.

Személyiségi jog megsértése miatt indított perek, sérelemdíj: A polgári jogi személyiségvédelem sajátossága, hogy olyan értékeket védenek az rendelkezései melyeknek vagyoni mérőszáma nem ismert; pénzben kifejezhetetlenek, megmérhetetlenek, és a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok kivételével gazdasági forgalom tárgyai nem lehetnek. Az új Ptk 2:42. § szakasza a személyiségi jogokat általánosságban részesíti védelemben. A védelem abszolút és teljeskörű. A védelem teljessége azt jelenti, hogy a törvényben nevesítésre kerülő személyiségi jogok nem ölelik fel az emberi személyiség valamennyi szegmensét, csupán példálózó jelleggel a jellemző személyiségi jogokat nevesítik, és tartalmaznak speciális jogkövetkezményeket ezek megsértése esetére. A személyiség tiszteletben tartása a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyoknak egyaránt kötelezettsége.

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a Ptk. 2:43. § szerint:
- az élet, a testi épség és az egészség megsértése,
- a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
- a személy hátrányos megkülönböztetése;
- a becsület és a jóhírnév megsértése;

- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
- a névviseléshez való jog megsértése;
- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

Az új Ptk.-ban megjelenő sérelemdíj jogintézménye a személyiségi jogok megsértésével okozott vagyoni károkon túl egy sajátos jogintézmény keretében - de még mindig felróhatóságtól függően - igyekszik közvetett módon kompenzálni az elszenvedett sérelmet, vagy éppen elégtételt nyújtani a sérelmet szenvedett félnek.

A sérelemdíj ugyanis minden olyan esetben követelhető, amikor valakit személyiségi jogában megsértenek. Mivel a hátrány, a személyiségi jogsérelem bizonyítása nem feltétel, így a kártérítéstől csupán az választja el, hogy a vizsgálandó feltételek körében a kár, hátrány a sérelemdíjra való jogosultság megállapításánál nem feltétel.

 

Elektronikus per, elektronikus kapcsolattartás a bírósággal: 

Elektronikusan kell a kapcsolatot tartani a bírósággal az alábbi feleknek:

1. Azon gazdálkodó szervezeteknek, amelyeknek székhelyük belföldön találhatóak,

2. ha a fél jogi képviselővel képviselteti magát a perben,

3. a közigazgatási szervnek továbbá az ügyésznek.

Az elektronikus kapcsolattartásra köteles fél az okirati bizonyítékait és a beadványait csak elektronikusan, a megfelelő  nyomtatvány kitöltésével nyújthatja be, az ÁNYK program segítségével. Az ÁNYK programot itt lehet letölteni.

Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat a 2016. június 30-át követő ügyekben kell figyelembe venni.

Amennyiben a fél az elektronikus kapcsolattartás szabályait választja, akkor a per során (eljárás minden szakasza, rendkívüli perorvoslatok is) a bírósággal elektronikusan kell a kapcsolatot tartania, de nem csak a fél tartja elektronikusan a kapcsolatot a bírósággal, hanem a bíróság is elektronikusan küldi el az ügy során keletkezett okiratokat. Amennyiben a per még 2016. június 30. előtt indult, de a fél a későbbiekben valamely beadványát elektronikusan küldi meg a bíróságnak, akkor az eljárás átalakul elektronikus eljárássá. A beadványokat és azok mellékletét a félnek minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírássa vagy bélyegzővel ellátva, vagy AVDH szolgáltatás segítségével kell megküldeni a bíróságnak.

Abban az esetben, ha egy elektronikus kapcsolattartásra kötelezett fél a beadványát nem elektronikusan, hanem papír alapon terjeszti elő, akkor (ha a Pp. másként nem rendelkezik) a nyilatkozatot a bíróság hatálytalannak tekinti, vagyis úgy minősül, mintha a fél nyilatkozatot egyáltalán nem tesz. Sőt ebben az esetben a felet pénzbírsággal sújtja és számára a bírósági iratot papír alapon küldi meg.

A papír alapon történő kapcsolattartásra való visszatérésre is van lehetőség, de csak akkor, ha a fél valószínűsíti, hogy a körülményeiben olyan változás állt be, amely miatt az elektronikus kapcsolattartás aránytalan megterhelés lenne neki.

Az elektronikusan kapcsolattartónak digitalizálnia és archiválnia kell a papír alapú beadványokat (tehát, amelyet elektronikusan megküld a bíróságnak). 

Fentiekkel kissé eltérően a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát (fővárosi megyei Kormányhivatal, járási, kerületi Hivatalok) az IKR rendszer útján lehet benyújtani az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett felek a keresetlevelet.

 

Új Pp.: Az új Polgári perrendtartásról szóló törvény legnagyobb változtatása a korábbi Pp.-hez képest a kétszintű perszerkezettel kapcsolatos újítás, vagyis az elsőfokú eljárás két részből áll, a perfelvételi szakból és az érdemi tárgyalásból. Az első szakaszban kell részletesen kifejteni a fél jogi álláspontját meghatározni azokat a tényállításokat, amelyek a perben relevanciával bírnak, a bíróság tudomására kell hozni a tényállítást alátámasztó bizonyítékokat. A törvény részletesen meghatározza azon tartalmi elemeket, amelyeket a felpereses keresetlevelének, keresetmódosításának, alperesi ellenkérelemnek, viszontkeresetnek, keresetmódosításnak, beszámítási kifogásnak tartalmaznia kell. A perfelvételi szak jellemzően írásban fog zajlani a felek között, de lehetősége lesz a bíróságnak perfelvételi tárgyalás kitűzésére. Alperesi részről nagyon fontos változás, hogy az ellenkérelem első tárgyaláson szóban történő előterjesztésére már nincs lehetőség, azt a keresetlevél kézhezvételétől számított 45 napon belül kell írásban előterjeszteni. Ez a határidő legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható. Ha alperes ezt a határidőt elmulasztja, abban az esetben a Bíróság hivatalból bírósági meghagyást bocsát ki, amelyet a régi Pp.-vel ellentétben (csak felperesi kérelemre tehette meg), már tárgyaláson kívül is automatikusan megtehet. Az ellenkérelem Bírósághoz történő megérkezése után a Bíróságnak három választási lehetősége van. Egyrészt elrendelhet további írásbeli előkészítést a felek részéről (felperesi válaszirat, alperesi viszontválasz), másrészt lezárhatja a perfelvételt tárgyalás nélkül, harmadrészt, ha eltérőek a felek álláspontjai, akkor tárgyalást tűzhet ki. Amennyiben a jogvita kerete tisztázott, a bíróság végzéssel lezárja a perfelvételi részt és kezdődik az érdemi tárgyalás és a bizonyítás, amely alapján a Bíróság eldönti a felek közötti jogvitát.

 

Tárgyalási tájékoztató: A tárgyalásról a megidézett idézésen keresztül értesül, a tárgyaláson a megidézett köteles jelen lenni. Aki értesítést kap, annak nem kötelező jelen lennie, de lehetősége van arra, hogy a tárgyaláson részt vegyen. Hallgatóságként bárki jelen lehet, kivéve, ha a Bíróság elrendelte a zárt tárgyalást. Fontos megjegyezni, hogy akinek tanúkénti meghallgatása a későbbiekben várható, annak nem tanácsos hallgatóságként részt vennie a tárgyaláson a meghallgatása előtt, mivel ebben az esetben nem hallgatható ki tanúként. A Bíróságra vinni kell az idézést vagy értesítést, személyi igazolványt (útlevél, járművezetői engedély), lakcímkártyát, adókártyát. Nem szabad a Bíróság épületébe belépni a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel (fegyver, kés, szúró-vágóeszköz stb.), vagy élő állattal. A tárgyalás méltóságához illő tiszta, rendezett öltözetben kell megjelenni.

A Bíróság épületébe való belépéskor a beléptetés biztonsági átvizsgálással, csomagvizsgálattal és fémdetektoros vizsgálattal járhat. Az ellenőrzést gyorsítja, ha az ügyfél bemutatja az idézését vagy értesítését. A tárgyalásra pontosan kell megérkezni, a folyosón történő várakozás közben a tárgyalótermekben való munkát nem szabad megzavarni (pl. telefonálással, hangos beszéddel). A tárgyalóterembe akkor lehet belépni, ha a Bíróság szólítja. Ha a megidézett késik a tárgyalásról, akkor célszerű telefonon értesíteni erről a bíróságot, ha önhibáján kívül késik, akkor utólag igazolási kérelemben a mulasztás kimenthető.

A tárgyalóteremben minden résztvevőnek meghatározott helye van. Polgári ügyekben amennyiben szembe állunk a bírói pulpitussal, akkor bal oldalon foglal helyet a felperes és jogi képviselője, jobb oldalon az alperes és jogi képviselője. A hallgatóság, egyéb résztvevők pedig a pulpitussal szemben. Büntető ügyekben a bíróság mellett ül a jegyzőkönyvvezető, bal oldalon az ügyész és a sértett jogi képviselője, jobb oldalon a védelem.

A tárgyalóteremben a tárgyalás méltóságához illően, a bíró utasításai szerint kell eljárni. Nyilatkozat megtételénél meg kell várni, míg arra szót kap a nyilatkozó. Közbeszólni, engedély nélkül felszólalni nem szabad. A nyilatkozatoknál fel kell állni, kivéve, ha egészségügyi állapot nem teszi lehetővé. Mobiltelefont ki kell kapcsolni, vagy le kell némítani. Ételt vagy italt fogyasztani a tárgyalóteremben csak bírói engedéllyel egészségügyi okokból lehet. A tárgyalás rendjét zavaró személyt a Bíróság pénzbírsággal sújthatja, vagy kiutasíthatja a tárgyalóteremből.

Az ítélet kihirdetését állva kell hallgatni, a tárgyalóteremből a bíró engedélyével szabad. Kép és hangfelvételt csak bírói engedéllyel szabad készíteni.

 

 

 

pécs, ügyvéd, polgári per, kártérítés, baranya megye

 

A közigazgatási perben a bíróság a közigazgatási határozat törvényességét vizsgálja. Közigazgatási határozat a közigazgatási hatóság vagy vezetője által hatósági ügyben hozott határozat (pl. gyámhatóság, adóhivatal), vagy a hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegése miatt végrehajtást elrendelő végzés, vagy más szervnek, személynek az a határozata, amely nem tartozik az előbbiek alá nem vonható, vagy a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata, vagy a kormányhivatalnak a helyi önkormányzattal szemben törvényességi felügyeleti bírságot megillető döntése. Közigazgatási perekben a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak van hatásköre (Pécsett a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság). A bíróság illetékessége főszabály szerint az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye. A közigazgatási határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A bíróság a határozatot általában nem, csak a törvény rendelkezései szerint változtathatja meg. A bíróság semmisségi okok esetén megsemmisítheti a határozatot, vagy ha jogszabálysértést észlel, akkor a hatóság határozatát hatályon kívül helyezi és új eljárásra utasítja.

 

pécs, ügyvéd, közigazgatási per, munkaügyi per, munkajogász

 

Munkaügyi perekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a munkajogi igény érvényesítésével kapcsolatos, a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati, szolgálati, és a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági jogviszonyból származó perekben. Ezeket a jogviszonyok együttesen képezik a munkaviszonyt, az ezekből származó pereket munkaügyi pereknek nevezzük. A munkaügyi perekre a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. Munkavállalói költségkedvezmény abban az esetben adható a munkavállalónak, amennyiben a munkaviszonyából származó távolléti díj nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket. Ez a költségkedvezmény teljes költségmentességet jelent, amely kiterjed a keresetlevél előterjesztésétől a per egészére, továbbá a végrehajtási eljárásra is.

 

pécs, ügyvéd, munkaügyi per, munkajogász

 

A végrehajtási eljárás folyamán állami kényszerrel kell kikényszeríteni, hogy a pénzfizetésre, vagy más magatartásra kötelezett a kötelezettségét teljesítse. Az állami kényszer korlátozhatja az adós vagyoni jogait, kivételesen még a személyiségi jogait is érintheti. Az adós az a személy, aki pénz megfizetésére, vagy egyéb magatartásra kötelezett, aki ellen végrehajtási eljárás van folyamatban. A végrehajtást kérő pedig a végrehajtás kezdeményezője. Az eljárás törvényes és pártatlan lefolytatásáért felelős független igazságügyi szakember az önálló bírósági végrehajtó. A végrehajtónak kötelessége elvégezni mindazon tevékenységeket, amelyek a végrehajtási eljárás eredményes befejezéséhez szükségesek, de fontos az is, hogy figyelembe kell vennie az adós jogos érdekeit. A végrehajtó nem áll megbízási jogviszonyban a végrehajtást kérővel, hanem jogszabályok alapján eljáró igazságügyi szakember. A végrehajtó jogosult az érintett személyazonosságának ellenőrzésére, lefoglalhatja az adós bankszámláján lévő összeget , letiltást eszközöl, lefoglalja az adós ingatlanát, ingatlanait, az illetékes Földhivatalnál végrehajtási jog bejegyzését kérheti az adós tulajdonában álló ingatlanra.

A végrehajtó nem térhet el a végrehajtható okiratban szereplő követeléstől, és az ott közölt adatoktól. A végrehajtó díjazását jogszabály állapítja meg.

Az adós számára adva van a lehetőség, hogy részletfizetésben állapodjon meg a végrehajtást kérővel, ez esetben a végrehajtási eljárás szünetel. A teljes tartozás kifizetéséig a tartozás mértéke emelkedhet. de bármikor lehetőség van a tartozás kiegyenlítésére. A végrehajtó törvénysértő eljárása vagy mulasztása ellen végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni. A végrehajtási kifogást a végrehajtónál kell előterjeszteni, aki továbbítja azt az illetékes Bírósághoz, a végrehajtási kifogás illetéke 15.000,- Ft. LEhetőség van a végrehajtó a végrehajtó-helyettes vagy a végrehajtójelölt tevékenységével szemben szóban vagy írásban panaszt benyújtani, amelynek kivizsgálására a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatala jogosult. A panasz akkor alapos, ha a panaszolt végrehajtó jogellenes intézkedése vagy mulasztása megállapítható.

A végrehajtási eljárás a bíróság, hatóság, közjegyző által kiállított jogerős, végrehajtható okirat alapján indítható meg. A hitelező követelése lejárt, tehát az adós nem tett eleget határidőben a fizetési kötelezettségének. A megadott határidő után a hitelező elindíthatja a végrehajtási eljárást. Ezt követően a végrehajtónak az adós minden vagyontárgyát le kell foglalnia, de ez még nem értékesítést jelent, csak az eljárás sikerességének biztosítását.  Elsődlegesen a végrehajtó végrehajtást az adós bankszámlájára, munkabérére, nyugdíjára vezet. A munkabér 33 (kivételesen 50 %-ig letiltható. Ha ez nem fedezi a végrehajtást kérő követelését, akkor árverést tűz ki az adós ingó vagyontárgyaira (leggyakrabban gépjármű). Ezután kezdődhet az ingatlanárverés. Először a végrehajtó felhívja az adóst, hogy önkéntesen adja birtokba az ingatlant, kényszereljárás nélkül, ha ez nem történik meg, akkor a végrehajtást foganatosító bíróság elrendelheti a rendőrség közreműködésével történő birtokbaadást.

A Pp. öt fajta végrehajtási perről rendelkezik. Végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per, igényper, foglalás tűrése iránti per, követelés behajtása iránti per, zálogjogosult végrehajtási eljárásba való bekapcsolódásának engedélyezése iránti per.


I. A végrehajtás megszüntetését és korlátozását az adós elsősorban a bírósági végrehajtási eljárás keretében kérheti, ha a végrehajtást sérelmesnek tartja. A pert a végrehajtást kérő ellen kell megindítani. A kereset elbírálására végrehajtást elrendelő bíróságnak van kizárólagos illetékessége, de ha a végrehajtást a Törvényszék, a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vagy a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti járásbíróság illetékes (pécsi lakosú adós esetén a Pécsi Járásbíróság az illetékes). A bíróság soron kívül jár el.


II. Végrehajtási igényper esetén az, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely akadálya a végrehajtás során véghezvitt értékesítésnek, akkor igénypert indíthat a foglalás alóli feloldás iránt. A pert a végrehajtást kérő ellen kell megindítani. A perben felperes az lesz, aki a lefoglalt dologra igényt tart, alperes pedig a végrehajtást kérő. A végrehajtási igényperre az a bíróság kizárólagosan illetékes, amelynek területén a foglalás történt (Pécs területén történő foglalásnál a Pécsi Járásbíróság jár el).


III. Foglalás tűrése iránti per: Ha valószínű, hogy az adós tulajdonában lévő ingóság a feleken kívül álló harmadik személynél van, a végrehajtó harmadik személyt nyilatkoztatja, és ha ez a személy nem nyilatkozik, vagy az adós tulajdonjogát nem ismeri el, akkor a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a foglalás tűrése iránt.


IV. Követelés behajtása iránti perről akkor beszélhetünk, ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, vagy az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja, és a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel. Ha a követelést vagy a szerződést nem ismeri el, vagy nyilatkozatot nem tesz, akkor a végrehajtást kérő pert indíthat a követelés behajtása iránt.


V. A zálogjogosult pert indíthat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának engedélyezése iránt, ha erre a végrehajtási eljárásban azért nem került sor, mert az adós vagy a végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját és összegszerűségét vitatta, és állítását valószínűsítette. A perre kizárólag a végrehajtást foganatosító bíróság illetékes.

 

végrehajtás, végrehajtási per, ügyvéd, követelés

 

Bemutatkozás

Dr. Vajta Zsolt ügyvéd, felszámolási és vagyonfelügyeleti szakjogász vagyok.

Szakterületeim

Ebben a menüpontban szakterületeimről részletesen tájékozódhat.

Miért Pécs?

Pécs, Baranya Megye székhelye, a kultúra városa.