Az alábbiakban az általam érdekesebbnek ítélt anonimizált jogeseteket teszem közzé:

1. Vezető tisztségviselő a Kereskedelmi Képviselet képviselője?

Ügyfelem egy Kft.-ben töltött be ügyvezetői tisztséget. A Kft. kényszertörlés alá került, később a Cégbíróság automatikus végzést hozott arról, hogy az ügyvezetőt a Ctv. 9/D. §-a alapján eltiltja más cégekben is attól, hogy vezető tisztségviselő legyen. Ügyfelem egy Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviseletben képviselő tisztséget tölt be. A Képviselet cégkivonatában ügyfelem vezető tisztségviselőként szerepel. A végzés ellen fellebbezést jelentettünk be, mivel álláspontunk szerint a Képviselet képviselője nem vezető tisztségviselő, a képviseletről szóló törvény a vezető tisztségviselő kifejezés egyszer sem szerepel, a Képviselet nem jogi személy.

Az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Megállapította, hogy a Képviselet nem jogi személy, és jogszabály a képviseletet polgári jogalanyisággal sem ruházza fel, vagyis nem jogképes, nem önálló jogalany, a Képviseletnek nincs vezető tisztségviselője, és nem vonatkoznak rá a jogi személyekre irányadó szabályok. Ügyfelem vezető tisztségviselőként szerepelt a cégkivonatban, mivel a Képviselet bejegyzésénél tévesen egyéb vezető tisztségviselőként kérte a bejegyzést. Az Ítélőtábla szerint a bejegyzett adat törvénysértő volt, továbbá ügyfelem az eltiltás hatálya alatt is jogosult a Képviselet cégjegyzésére, e jogosultságát az eltiltás nem érinti. Figyelemmel azonban arra, hogy ügyfelem a cégjegyzékben vezető tisztségviselőként szerepelt, ezért az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelő végzést hozott. A törvénysértő adat törlése miatt a Képviseletnek azonban nem maradt cégjegyzésre jogosult bejegyzett képviselője. Az eltiltás ellenére a Képviselet kérheti ügyfelem bejegyzését a 13. rovatba.

2. El lehet-e állni a tanulószerződéstől?

Ügyfelem egy szakiskola tanulója, gyakorlati képzését egy vendéglátó helyen töltötte, tanulószerződést kötöttek egymással. A munkáltató a tanulószerződést felmondta, arra hivatkozással, hogy nem volt megfelelő a tanuló hozzáállása a munkához. Az elsőfokú bíróság szerint a tanulószerződés csak a Kamara ellenjegyzésének napján lett érvényes, vagyis eddig a szerződés nem volt érvényesnek tekinthető, vagyis függőben volt a tanulószerződés. A munkáltató felmondó nyilatkozata előbb kelt, mint a kamarai ellenjegyzés, a tanuló azonban csak az ellenjegyzés után kapta azt kézhez. A bíróság a munkáltató nyilatkozatát ezért elállásnak tekintette, és a keresetet elutasította.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, megállapította, hogy elállásnak tartós jogviszonyban nincs helye, mivel az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződés által nyújtott szolgáltatások már nem tehető meg nem történté.

3. Indítható házassági bontóper (válás) a gyermek lakóhelye szerinti bíróságon, amennyiben az nem az utolsó közös lakóhely szerinti bírósághoz tartozik?

A Pp. 34. § (2) bekezdése szerint a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére irányuló pert a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani. Ezen vagylagos illetékességi ok kizárólag a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére irányuló perekre irányadó, amennyiben azt házasság felbontása iránti kereseti kérelemmel kapcsolják össze, a Pp. 29. § (1) bekezdésében rögzített alperes lakóhelyéhez igazodó általános illetékességi okon kívül a házassági perekben alkalmazható Pp. 277. § (2) bekezdésében rögzített vagylagos illetékességi ok az irányadó. Tehát, amennyiben nem kizárólag szülői felügyelettel kapcsolatos pert indít felperes, akkor nem alapítható a bíróság illetékessége a gyermek lakóhelyére, hanem az illetékes bíróság az lesz, ahol a felek utolsó közös lakóhelye volt. Ebben az esetben alperes élhet illetékességi kifogással, és amennyiben a bíróság megállapítja illetékességének hiányát, akkor a keresetlevelet átteszi az illetékes bírósághoz.

4. Megszünteti-e a Bíróság végrehajtás megszüntetése iránt indított perben a végrehajtást, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelekdése és a végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelem között eltelik az elévülési idő?

A bírósági végrehajtásról szóló Vht. törvény 57. § (3) bekezdés rendelkezése értelmében, ha a végrehajtási jog elévülését a (2) bekezdés szerint figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni és a már elrendelt végrehajtást folytatni nem lehet, tehát ha például egy 5 év alatt elévülő követelés esetén a jogosult fizetési meghagyása 2010. január 1. napján emelkedik jogerőre és végrehajtási lap kibocsátását 2015. január 1. napjáig nem kéri, ezt követen is kérheti a VH lap kibocsátását, de az adósnak ekkor lehetősége van végrehajtás megszüntetése iránti pert indítani.

5. Érvénytelen magánszemélyek közötti adásvételi szerződés, amely szerint Eladó kölcsön fedezeteként átruházza a tulajdonjogát hitelező részére az ingatlan 1/10 értéke fejében?

A tényállás szerint alperes, mint hitelező és a felperes, mint adós között kölcsönszerződés jött létre, mely szerződésnek megfelelően az I. r. alperes 500.000,-Ft kölcsönösszeget bocsátott a felperes rendelkezésére. Alperes, mint hitelező és a felperes, mint adós között kölcsönszerződés jött létre, mely szerződésnek megfelelően alperes 500.000,-Ft kölcsönösszeget bocsátott a felperes rendelkezésére. A kölcsönszerződés teljesítéseként a felperes felajánlotta, az 1/1 arányban tulajdonát képező  ingatlan tulajdonjogának alperesre való átruházását. A kölcsönszerződés teljesítése érdekében a felperes, mint eladó és az alperes, mint vevő között a felperes tulajdonát képező perbeli ingatlan vonatkozásában adásvételi szerződés jött létre. 

Az adásvételi szerződésben szerződő felek, az előzményekre tekintettel, a kölcsön összeggel megegyezően az ingatlan vételárát 500.000,-Ft-ban határozták meg. A perben kirendelt szakértői vélemény szerint az adásvételi szerződés tárgyát képező lakásingatlan forgalmi értéke az adásvételi szerződés megkötésekor 4.900.000,- Ft volt, tehát majdnem a tízszerese annak az értéknek, mint amelyet a szerződő felek az adásvételi szerződésben meghatároztak. Felperes keresetet terjesztett elő több jogcímen, többek között a szerződést megtámadta feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással.

A PK 267. Polgári Kollégiumi állásfoglalás értelmében a szolgáltatás értékének a megállapításánál elsősorban a forgalmi érték jön figyelembe. Az adásvételi szerződés eredményes megtámadásához nem elegendő pusztán annak megállapíthatósága, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között értékkülönbség van, hanem az értékkülönbségnek valóban feltűnően nagynak kell lennie.

A Bíróság szerint a meghatározott 500.000,- Ft-os vételár és a valós 4.900.000,-Ft piaci között minden további, az eset egyéb körülményeinek vizsgálata, így a kereslet és kínálat alakulása, a szolgáltatás minőségének, korszerűségének, újszerűségének, feltételeinek vizsgálata szükségtelenné válik, önmagában a két érték közötti különbözőség mértéke a feltűnő értékaránytalanság megállapításához elegendő. Fenti rendelkezések alapján a bíróság megállapított ítéletének rendelkező részében, hogy a felperes és az I. r. alperes között létrejött adásvételi szerződés a Ptk. 6:98. § (1) bekezdése szerint érvénytelen.

6. Mi a jogövetkezménye annak, ha egy üzletszerűen ingaltanforgalmazással foglalkozó társaság és egy fogyasztó úgy kötnek szerződést, hogy a szerződés szerint amennyiben a szerződést a fogyasztó rendkívül rövid 5 napon belül nem köti meg, akkor az ingatlan bruttó vételárának 50 %-át meghaladó foglalót és meghiúsulási kötbért helyez kilátásba?

Semmis az a szerződés, amit jogszabály nem tilt, de az azzal elérni kívánt cél, a vállalt kötelezettség jellege vagy azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti, ezért azt az általános társadalmi megítélés is egyértelműen tisztességtelennek minősíti. A jóerkölcs - polgári jogi értelemben - a társadalom általános értékítéletét, a magánautonómiának, a szerződéses szabadságnak a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki. A Ptk. 6:96. §-a alapján a szerződésnek nyilvánvalóan jóerkölcsbe kell ütköznie ahhoz, hogy semmissége megállapítható legyen. A nyilvánvaló jelleg akkor teljesül, ha a szerződés tartalma, célja egyértelműen és minden kétséget kizáróan ellentétes a társadalmi közfelfogással.

A Kúria döntése szerint a szerződés ilyen megfogalmazása jóerkölcsbe ütközik.

7. Hatályos-e a határidőn túl benyújtott hiánypótlás, ha a mulasztó fél azt a jogkövetkezmények bíróság általi levonása előtt benyújtja?

Az új Pp. előtt hatályos 1952. évi III. törvény 95. § (2) bekezdése alapján lehetősége volt a hiánypótlásra kötelezett félnek arra, hogy egészen addig előterjessze a beadványt, amíg annak elmulasztását a bíróság nem szankcionálja, tehát a bírósági gyakorlat megengedő volt (pl.: BH 1991.6.245.). Új Pp. azonban ezt a jogértelmezést nem tartja fenn a Pp. 149. § (1) bekezdése szerint azon perbeli cselekmény, amelyet a fél elkésetten teljesít, az hatálytalan. Így különösen nekünk jogi képviselőknek, nagyon ügyelnünk kell a határidőkre, mert ha például a jogerős ítélet ellene előterjeszteni kívánt felülvizsgálati kérelmet határidőn túl nyújtunk be, hiába vezetett az volna eredményre, a Kúria annak tartalmát érdemben nem vizsgálhatja azt vissza fogja utasítani. Ugyanez a helyzet a fellebbezésnél is.