Adásvételi szerződes

Az adásvételi szerződés az egyik legegyszerűbb, tömegesen előforduló és évezredes fejlődésen keresztül letisztult szerződésfajta, a szerződések általános szabályainak kialakulásakor egy sor általános szabály éppen az adásvételi szerződésből alakult ki, így végső soron az adásvételi szerződés nemcsak más szerződéstípusok modellje volt, hanem az általános szerződési szabályokhoz is alapanyagul szolgált. Az adásvételi szerződést olyan általános szerződéstípus, amely az árutulajdon bármely tárgyának átruházására irányuló kötelem létrehozására alkalmas. A Ptk. 6:215. § alapján az eladó mind ingó, mind ingatlan (pl.: lakóház, lakás, öröklakás, beépítetlen terület - telek, garázs, gazdasági épület, üdülő, nyaraló, tanya, út, árok) adásvétel szerződés megkötésével arra vállal kötelezettséget, hogy a dolog tulajdonjogát átruházza, a vevő pedig arra, hogy a vételárat az eladó részére megfizeti. Dolog a törvény alapján is csak birtokba vehető testi tárgy lehet. Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan akkor, az írásba foglalás és az ügyvédi ellenjegyzés, vagy közjegyzői közokiratba foglalás nem maradhat el, továbbá az eladónak a dolog birtokát is át kell ruháznia a vevőre. (Ptk. 6:215.§-6:233. §). Az adásvételi szerződés tárgya lehet tehát forgalomképes ingó, ingatlan dolgok, továbbá jogok és követelések is. Ingók esetében a Ptk.-ban nincs olyan szabály, hogy a törvény alaki érvényességi szabályt támasztana a szerződéssel kapcsolatban, tehát ingó dolog tulajdonjogát akár szóbeli megállapodás alapján is át lehet ruházni. Kivétel ez alól például a hajók adásvétele, ahol a szerződést írásba kell foglalni, be kell jelenteni a lajstromot vezető hatósághoz és szükség van ügyvédi ellenjegyzésre is.

Az adásvételi szerződés aláírása előtt az eladónak (amennyiben az adásvételt tárgyát képező ingatlan az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik) be kell szereznie az energetikai tanúsítványt. Az energetikai tanúsítvány tulajdonképpen az ingatlan zöldkártyája, amely az épület energetikai teljesítőképességét tartalmazza. A tanúsítvány tartalmazza az épület (lakás, lakóház) energetikai tulajdonságait, és meghatározza az energetikai megtakarítás lehetőségeit (pl. nyílászárócserével javítható az ingatlan hőmegtartása). Az energetikai tanúsítvány számát bele kell írni az adásvételi szerződésbe, és arról is kell rendelkezni, hogy azt a Vevő átvette az Eladótól.

A Ptk. az adásvételi szerződés alanyai vonatkozásában nem tartalmaz megszorítást, tehát eladói és vevői pozícióban egyaránt lehet a polgári jog bármely alanya, azonban jogszabály tartalmazhat olyan rendelkezést, miszerint tulajdonjogot csak bizonyos jogalany szerezhet.

Ingatlanok adásvétele esetén a XXV. PED tartalmaz a szerződés tartalmára vonatkozó megállapításokat, amely szerint az ingatlan adásvételi szerződés érvényes létrejöttéhez szükséges, hogy a szerződés tartalmából a felek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk kitűnjön, továbbá az ingatlant és az ellenszolgáltatást meg kell jelölni, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható.

Vállalom CSOK (családok otthonteremtési kedvezménye) igénybevételével, hitelfelvétellel (pl.: lakáscélú kölcsön) kötött adásvételi szerződések elkészítését is. A CSOK-ról szóló rendelet itt és itt olvasható. A CSOK összege függ attól, hogy az adásvétel tárgya használt vagy új lakás. Sokszor előfordul az az eset is, amikor a megvásárolni kívánt ingatlan nem tehermentes. Ez esetben vagy az eladó tehermentesíteni a vételárból a terheket (pl.: jelzálogjog, végrehajtási jog) vagy a vevő ügyvédi letétbe helyezheti a vételárat, és eljáró ügyvéd tehermentesíti az ingatlant (ez utóbbira főleg akkor kerül sor, amennyiben a vevő a tehermentesítéshez bankkölcsönt vesz fel és a Bank az ügyvédi letéti számlára utalja a kölcsön összegét). Az adásvételi szerződés és mellékletei illetékes Földhivatalhoz történő benyújtása esetén földhivatali igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely ingatlan helyrajzi számonként 6.600,- Ft jelenleg. A díjat készpénzben, bankkártyával a Földhivatal pénztárába való befizetéssel, átutalással, csekken lehet megfizetni.

 

A tulajdonjog-fenntartás hasonló funkciót tölt be, mint a zálogjog. Az eladó hitelezővé válik, a vételár-követelését azonban nem az eladott dolgon alapított zálogjoggal biztosítja, hanem a zálogjognál erősebb és kényelmesebb biztosítékot választ: fenntartja a tulajdonjogát a vételár teljes megfizetéséig, azaz a hitel törlesztéséig. A Ptk. az ingókhoz hasonlóan ingatlanok esetén is a birtok megszerzéséhez fűzi a hasznok és a kockázatok átszállását, ha az a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése előtt bekövetkezik. Termőföld (erdő, nádas, rét, legelő, kert, szántó, gyümölcsös, szőlő, fásított terület) adásvételére külön törvény a mező és erdőgazdasági földekről szóló 2013. évi CXXII. törvény vonatkozik.

 

Az adásvételi szerződés megkötésénél lehetőségük van a feleknek haszonélvezeti jogot alapítani, amely lehet ingyenes (leggyakrabban egyenesági rokonok között szokás), vagy visszterhes. A haszonélvezeti jog értékét az Itv. 72. § szerint kell kiszámolni. Példa: az ingatlan értéke 10 millió forint, a haszonélvezeti jog jogosultja pedig 53 éves, akkor a törvény szerint az ingatlan egyhuszad értékét kell először kiszámítani, amely 500 ezer forint. A 72. § (3) a) pontja szerint 500 ezer forintot meg kell szorozni hattal, mivel a haszonélvezeti jog jogosultja 51 és 65 év közötti, tehát a haszonélvezeti jog értéke 3 millió forint lesz. A haszonélvező a Ptk. szerint jogosult a más tulajdonában lévő dolgot birtokolni, használni, hasznosítani (pl. bérbe is adhatja), hasznait szedni. Ha a tulajdonos személye megváltozik, attól a haszonélvezet nem szűnik meg, azonban ha a haszonélvezeti jog jogosultja meghal, akkor a haszonélvezet is megszűnik, a haszonélvezet nem örökölhető. Nem csak természetes személy lehet haszonélvezeti jog jogosultja, hanem jogi személy is, azonban fontos különbség, hogy jogi személy részére haszonélvezetet csak korlátozott időre legfeljebb 50 évig lehet engedni, termőföldek esetén csak 20 évig. A haszonélvezőnek kizárólag a dolog rendes fenntartásával kapcsolatos költségeket kell állnia. A rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok - azaz például a haszonélvezet tárgyának megsérülése, elromlása - elvégzése és annak költségeinek viselése egyértelműen a tulajdonost terhelik. A haszonélvezeti jog megszűnésének tipikus esete a határozott időtartam lejárta, természetes személy holtig tartó haszonélvezete esetén a természetes személy haszonélvezeti jogosult halála, illetve jogi személy esetén a jogi személy jogutód nélküli megszűnése. vagy, ha a haszonélvező megszerzi a dolog tulajdonjogát.

A földhivatali igazgatási szolgáltatási díj ingatlanonként (helyrajzi számonként) 6.600,- Ft a bejegyzésnél, de törlésnél is ugyanúgy meg kell ezt a díjat fizetni (pl.: haszonélvező halála esetén a haszonélvezeti jog törlésénél).

 

adásvétel, pécs, zálogjog, ingó, ingatlan, termőföld, ellenjegyzés

Bemutatkozás

Dr. Vajta Zsolt ügyvéd, felszámolási és vagyonfelügyeleti szakjogász vagyok.

Szakterületeim

Ebben a menüpontban szakterületeimről részletesen tájékozódhat.

Miért Pécs?

Pécs, Baranya Megye székhelye, a kultúra városa.