Amennyiben valamely személynek követelése keletkezik egy másik személlyel szemben, akkor célszerű először egy ügyvéd által megfogalmazott felszólító levelet küldeni neki rövid határidő tűzésével. Amennyiben nem teljesít, akkor vagy a bírósághoz lehet fordulni, vagy fizetési meghagyás útján juthatunk a követelésünkhöz. 1 millió Forint (2018. január 1. napjáig) alatti kizárólag pénzfizetésre irányuló követelésnél fizetési meghagyásnak kell megelőznie a polgári peres eljárást. A fizetési meghagyást papír alapon vagy elektronikus úton kell előterjeszteni a közjegyző irányába. A fizetési meghagyás eljárás díja a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 45. § (1) a) pontja szerint a követelés 3 %-a, de legalább 8.000,- Ft, legfeljebb 300.000,- Ft. Az eljárásban igényelhető személyes díjfeljegyzési jog, amely azt jelenti, hogy az eljárás díjat nem kell előlegezni. Amennyiben perre kerül sor, akkor a már megfizetett eljárás díj a peres eljárás illetékébe beleszámít. A per illetéke 6 %, de csak ennek felét kell a keresetlevéllel együtt leróni. A közjegyző ezt követően bocsátja ki a fizetési meghagyást. Ha a kötelezett a kézbesítéstől számított 15 napon belül a közjegyző felé ellentmond, akkor következik a bírósági út. Ha pedig ilyennel nem él, akkor kerül sor a végrehajtásra, amely eredménytelensége esetén cégek esetében kezdődhet a felszámolási eljárás. A fizetési meghagyásos eljárásban lehetőség van költségfeljegyzési jog iránti kérelmet előterjeszteni, amelynek formanyomtatványa itt található. 

2018. január 1. napjától módosultak a lejárt pénzkövetelések behajtásra szolgáló fmh (fizetési meghagyás) összeghatára és szabálya. Míg a 2017. évben előterjesztett fmh-ra egymilliós összeghatár vonatkozott, a jogalkotó ezt az összeget három millió Ft-ra felemelte, tehát, ha valakinek három millió Ft vagy az alatti követelése áll fenn, akkor a peres eljárást meg kell előznie a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyásnak. Ugyanakkor változott a felső határ is, négyszáz millió Ft-ról harminc millió Ft-ra. Ennél nagyobb összegű követelésnél bírósághoz lehet fordulni. Fontos szabályváltozás az is, hogy 2018. január 1. napjától kizárólag akkor bocsátható ki a fizetési meghagyás, amennyiben mind a jogosult, mind a kötelezett rendelkezik magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel (jogi személyek esetén székhellyel vagy képviselettel). Már nem elegendő, ha egy cég megbíz egy kézbesítési megbízottat. 

Az egyéni vállalkozók is bekerültek a kötelező elektronikus kapcsolattartás szabályai alá. Jogi képviselővel nem rendelkező természetes személyek továbbra is eljárhatnak papír alapon.