Az üzlethelyiségek használatához kapcsolódóan "plázatörvényként" nevezetessé vált jogszabály alkalmazására vonatkozó, a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet már korábban is csak megfelelő szabályok alkalmazásával engedte a 400 m2-t meghaladó területű kereskedelmi helyiségek használatát.

Spanyolországban példátlan módon bírósági eljárás indul a legfőbb ügyész ellen az igazságszolgáltatással összefüggő titok megsértése miatt - közölte a spanyol legfelsőbb bíróság kedden.

Az igazságügyi hatóság nem tagadhatja meg az európai elfogatóparancs végrehajtását, és nem veheti át a büntetés végrehajtását az ezen elfogatóparancsot kibocsátó állam hozzájárulása nélkül – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-305/22. számú C. J. (Büntetés végrehajtása európai elfogatóparancs alapján) ügyben hozott ítéletében. E hozzájárulás nélkül a kibocsátó állam fenntarthatja az európai elfogatóparancsot, és a büntetést...

The post Mikor tagadható meg az európai elfogatóparancs végrehajtása? – Az EuB ítéletében a büntetés végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket tisztáz! appeared first on Jogi Fórum.

A hulladékok megfelelő gyűjtése és kezelése az egészséges emberi és természeti környezet megvédésének és megtartásának fontos része. A hulladékkezelés során alapvető a hulladékok válogatott gyűjtése, a hulladékudvarok használata, valamint a veszélyes hulladékok elkülönített kezelése. Lényeges, hogy betartsuk az erre vonatkozó jogszabályokat, mert azok megszegése nem csak hatósági eljárást, hanem akár büntetőjogi felelősségre vonást is eredményezhet....

The post Bűncselekményt valósít meg, aki jelentős mennyiségű hulladékot engedély nélkül tárol – Az ügyészség közérdekvédelmi jogkörében eljárva büntetőeljárást kezdeményezett appeared first on Jogi Fórum.

Az Európai Bíróság ítélete a 2025. április 8-i I. R. O., és F. J. L. R. ellen folytatott büntetőeljárásban.

A Kúria megállapította, hogy ha a kereset egy több pontból álló, egymástól jól elkülöníthető rendelkezéseket tartalmazó közigazgatási határozat teljes egészére nem terjed ki, akkor a bíróság kizárólag a felperes által keresettel támadott határozatrészek jogszerűségét vizsgálhatja.

Egy friss nemzetközi felmérés szerint a munkavállalók közel fele használ nem engedélyezett mesterséges intelligencia-eszközöket. Más kutatások még riasztóbb képet festenek: a válaszadók 60%-a beismerte, hogy jóváhagyás nélkül él AI-megoldásokkal, és sokan közülük bizalmas céges adatokat is feltöltöttek ezekbe. Ez nem csupán technológiai, hanem súlyos jogi, üzleti és kibervédelmi kockázat is, amely akár több tízmillió eurós...

The post Shadow AI – Titokban használ mesterséges intelligenciát a munkavállaló? – A cég súlyos árat fizethet az AI Act vagy a GDPR megsértése miatt! – Megelőzési és megoldási javaslatok cégvezetőknek! appeared first on Jogi Fórum.

A börtönártalmak témakörében elérhető szakirodalom és az azzal kapcsolatban folytatott kutatások elsősorban a büntetés-végrehajtási intézetben töltött idő elítéltekre gyakorolt hatását tanulmányozza. Kevés szó esik azonban arról, hogy a hozzátartozók vonatkozásában beszélhetünk-e börtönártalmakról, és ha igen, akkor az milyen formában valósul meg. A tanulmány bemutatja, hogy az elítélt hozzátartozóit milyen külső hatások érik és milyen lelki...

The post Börtönártalmak – az elítélten túl appeared first on Jogi Fórum.

A tanulmány a végrehajtási perekre vonatkozó eljárást mutatja be a jogszabályi rendelkezések mellett a bírói gyakorlat oldaláról is, figyelemmel arra, hogy a végrehajtási eljárás, mint nemperes eljárás során bizonyítási eljárás nem folytatható le, annak ellenére, hogy (i) a végrehajtást kérő követelésének érvényesítése céljából az adós tulajdonjoga korlátozásra kerülhet a kötelezettségének esetleges fennállása nélkül; (ii)  a...

The post Végrehajtási perek a bírói gyakorlat tükrében appeared first on Jogi Fórum.

Nem valósul meg közveszélyokozás kísérlete, ha a jogerős ítélet tényállása nem rögzít olyan tényt, amelyből az következik, hogy a közveszély bekövetkezhetett volna. Az önkéntes eredményelhárítást nem zárja ki, ha az elkövető más személy segítségét is igénybe veszi, feltéve, hogy tudja, a közbeiktatott személy alkalmas az eredmény elhárítását célzó magatartás kifejtésére – a Kúria eseti döntése.