Az elektronikus aláírások egyre nagyobb szerepet kapnak a mindennapi és üzleti életben, azonban a különböző típusok – az egyszerű, a fokozott biztonságú és a minősített aláírások – közötti különbségek nem mindig egyértelműek. Melyik mikor használható? Milyen jogi erővel bírnak? Milyen esetekben fogadják el őket hivatalosan? A Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével részletesen bemutatjuk az egyes aláírástípusokat, azok joghatásait és a cégek, illetve magánszemélyek számára elérhető lehetőségeket.

Csaknem 120 millió forinttal támogatta a magyarországi közösségi médiaszolgáltatók műszaki fejlesztéseit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa. A testület február 18-i ülésén nyertest hirdetett egy kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási pályázati eljárásban, valamint televíziós reklámszpotok jogszerűségét is vizsgálta. Az NMHH ismét az egyik külföldi társhatósághoz fordult a klasszifikációs rendelkezések megsértése miatt.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alapján a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében tavaly év végéig hatályos jogszabályszöveg szerint adómentes volt az a juttatás, amelyet a magánszemély sérelemdíjként kapott. Ezt a lehetőséget a cégek, munkáltatók igen gyakran alkalmazták működésük során.

A közösségi médiában naponta több millió fotót osztanak meg emberek a családjukról, barátaikról, vagy akár önmagukról – de belegondoltunk már, hogy ezek a képek hová kerülhetnek? Ki férhet hozzájuk? Mire használhatják őket? A Clearview AI esete megmutatja, hogy az ártatlannak tűnő online jelenlét hogyan válhat egy hatalmas, ellenőrizhetetlen adatgyűjtés részévé. A Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője...

The post Hová kerülhetnek a közösségi médiában megosztott családi fotóink? – Ellenőrizhetetlen adatgyűjtések – Már több, mint 40 milliárd forintnyi bírságot gyűjtött össze egy AI alapú vállalkozás – A Clearview ügy! appeared first on Jogi Fórum.

A Fővárosi Ítélőtábla közelmúltban közzétett precedens értékű jogerős ítélete sarkalatos változást hozhat a pénzmosás elleni (AML) szabályok megsértéséből fakadó hitelintézeti kártérítési felelősség terén. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint ugyanis amennyiben egy pénzügyi szolgáltató AML szabályt sértve nem függeszti fel a szokatlannak tekinthető tranzakciót, hanem teljesíti az eredendően bűncselekményből származó pénzösszeg számláról való kiutalására irányuló ügyleti megbízást, úgy deliktuális kártérítési felelőssége állapítható meg a csalás eredeti károsultjával szemben.

Több mint 494 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek tavaly lejárt tartozások miatt a közjegyzőknél, 17,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Túlnyomó többségében tízezer és hárommillió forint közötti lejárt pénzkövetelést kívántak érvényesíteni, döntően követeléskezelők, mobil- és közműcégek. Eközben majdnem 3 százalékkal kevesebben vitatták a tartozást, a követelés alapján indított végrehajtások aránya pedig több mint tíz százalékkal...

The post Jelentősen több fizetési meghagyás és kevesebben vitatott követelés 2024-ben – Mit tegyen az adós, ha elévült tartozást követelnek tőle? appeared first on Jogi Fórum.

A spanyol kormány a munkaidő csökkentéséről szóló törvényjavaslatot fogadott el keddi ülésén Madridban. A tervezet szerint a jelenlegi heti 40 óráról 37,5 órára mérsékelnék a munkaidőt anélkül, hogy a munkavállalók bére csökkenne. Yolanda Díaz, munkaügyi miniszter paradigmaváltásnak nevezte az intézkedést, amelyhez hasonló nem született az elmúlt 40 évben a dél-európai országban. “A munkaügyi reformmal és...

The post Csökken a munkaidő Spanyolországban – Szigorodnak a munkaidő-nyilvántartás szabályai és bevezetik a munkaidőn kívüli digitális lekapcsolódáshoz való jogot appeared first on Jogi Fórum.

Szinte bármelyik vállalati dolgozót rá lehetne venni gazdasági bűncselekményre, például sikkasztásra vagy csalásra a magyarok szerint – mutat rá a Ragány Ügyvédi Iroda és az Europion (korábbi nevén Opinio) közös reprezentatív felmérése. A legtöbben 500 ezer és 5 millió forint közé teszik azt az összeget, amiért egy munkavállaló megfontolná, hogy visszaélést kövessen el a munkahelyén, vagy hagyná, hogy megvesztegessék. Lebukás esetén, a válaszadók többsége egytől öt évig terjedő börtönbüntetésre számítana egy ilyen ügyben a bíróság részéről.

Bár az e-Ing rendszer jelenleg még nem működik, és nincs lehetőség az eljárások elektronikus kezdeményezésére, 2025-ben ez meg fog változni. A rendszer fokozatosan elérhetővé válik felhasználók, ügyvédek, közjegyzők és hatóságok számára. A földhivatali rendszerek vármegyénként állnak majd át az új elektronikus rendszerre. De milyen változások várhatóak, és vajon megkönnyíti-e az elektronikus ingatlan-nyilvántartás az állampolgárok életét? A legfontosabb újításokat dr. Szűcs Bence Zsolt, a Lajos Law Firm partnere segítségével tekintjük át.

A Kecskeméti Törvényszék helybenhagyta a Kecskeméti Járásbíróság döntését: három hónappal - április 14-ig - meghosszabbította a letartóztatását annak a férfinak, akivel szemben aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés miatt folytatnak nyomozást - közölte a Kecskeméti Törvényszék.