Jön a hideg idő és fel kell tekerni a fűtést. Emiatt is aktuális a november 1-jén hatályba lépett új, 200/2023. (V.25.) kormányrendelet, amely az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletet módosítja és az energiahatékonyság jegyében változtatja meg az energetikai tanúsítvány részletszabályait, ezzel megcélozva a hazai lakásállomány formálását. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogászai, Krüpl László...

The post Fontos változások az energetikai tanúsítványok szabályaiban – November 1-el hatályban az új kormányrendelet! appeared first on Jogi Fórum.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság - nem jogerősen - 10 év fegyházbüntetést szabott ki egy férfival szemben, aki fél év alatt kétszer rabolta ki ugyanazt a vegyesboltot - közölte a Fővárosi Főügyészség.

Jön a hideg idő és fel kell tekerni a fűtést. Emiatt is aktuális a november 1-jén hatályba lépett új, 200/2023. (V.25.) kormányrendelet, amely az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletet módosítja és az energiahatékonyság jegyében változtatja meg az energetikai tanúsítvány részletszabályait, ezzel megcélozva a hazai lakásállomány formálását. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogászai, dr. Krüpl László és dr. Magyar Viktória foglalják össze milyen könnyebbségeket, és szigorításokat vezet be az új jogszabály, és mire érdemes különös figyelmet szentelni.

2024. január 1-jén módosul a cégtörvény, a módosítás pedig a finanszírozók egy régi igényét látszik teljesíteni. Egyrészt feltüntethetővé válik az üzletrészt terhelő elidegenítési és terhelési tilalom, másrészt az üzletrészt terhelő jelzálog bejegyzése esetén feltüntetésre kerül a zálogjoggal biztosított követelés összege is. Az új szabályok erősíteni fogják a finanszírozás biztonságát és ezáltal jótékony hatással lehetnek az...

The post Új adatok kerülnek a cégjegyzékbe – erősödik a finanszírozók biztonsága – Módosul a cégtörvény! appeared first on Jogi Fórum.

Decembertől hatályba lép a Panasztörvényként is emlegetett jogszabály módosítása, amely a magyar vállalkozások jelentős körét kötelezi olyan csatornák kialakítására, amely lehetőséget ad a belső visszaélések, szabálytalanságok bejelentésére. Ennek biztosítása nemcsak adminisztratív terhet jelent az érintett vállalkozások számára, de komoly szakértelmet is feltételez. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a bejelentési rendszer bevezetését és működtetését biztosító szolgáltatást kínál a vállalatok számára, amelyet a kamara partnereivel közös információs napon mutattak be az érdeklődőknek.

Követelésbehajtási eljárás során érdemes megfontolni az anyagi jogerőhatás elérését az adós teljesítését követően is.

Számos szakmai testület, szervezet, kamara kereste meg a jogalkotót azzal, hogy az új rendszer egyidejű bevezetése helyett fokozatos bevezetésre kerüljön sor, ezzel csökkentve a rendszer átalakításából eredő kockázatokat. Ezért 2024. február 1. helyett 2024. október 1-jén indul az elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás.

A rendes üzleti kockázat kérdése és annak terjedelme nem új fogalom, de az utóbbi években sűrűbben merül fel. A fogalom korábban a svájcifrank-hitelek és más banki tranzakciók miatt lett a pénzügyi intézmények szerződéseivel kapcsolatos bírósági döntések tárgya. Napjainkban az inflációs építőipari árrobbanás beindulása miatt kerül ez a problémakör a vizsgálódás középpontjába, amikor valamilyen külső, előre nem látható körülmény folytán a vállalkozók költségei rendkívüli mértékben megemelkednek. Kérdésként vetődik fel, hogy a bekövetkező ilyen változásoknak mely része vagy milyen mértéke a vállalkozó kockázata és milyen mérték, amit a tisztesség, észszerűség vagy gazdasági szükségszerűség okán nem neki, hanem a megrendelőjének kell viselnie. Ennek meghatározására jelenleg nincs hazai szakirodalom, viszont a közelmúltban elfogadott jogszabály, a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet már hivatkozik rá.

Egyéni vállalkozói jogviszonyát szüneteltette, ezért nem kapta meg a CSED-et több szülési szabadságát töltő anya. Az Utcajogász szerint az eljárás alapjogsértő, és egy rosszul értelmezett paragrafus áll a probléma hátterében.

A végkielégítésre való jogosultság függ a munkaviszony megszüntetése módjától, továbbá a felmondás indokától, illetve a munkaviszonyban töltött idő tartamától. Ha a munkaviszony felmondási idő nélkül azonnali hatállyal szűnik meg, végkielégítés nem jár – a Kúria eseti döntése.